Új stílusú népdalok 

Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar népzenében két alapvető stílust különböztetett meg: a régit és az újat. Ez utóbbit a honfoglalás korára visszanyúló régihez ké­pest nevezzük újnak.

Kialakulását - melyben hosszan tartó nyugat-európai hatás is szerepet játszott ­mintegy másfél évszázaddal ezelőttre tehetjük. Virágkora a századforduló idejére esik. Az új stílusú dalok a mai napig jól ismertek és kedveltek az egész magyarság kö­rében. Szövegeik, a szerelmi lírán kívül, főként a katonaéletet idézik. A változó élet­formát tükröző újabb dalszövegek is jórészt ehhez a stílushoz kapcsolódnak (sum­más-, bányász-, munkásdalok). A Tudományos Akadémia népzenei gyűjteményében mintegy 60 OOO-re tehető az új stílusú népdalok száma. Egy-egy típus 200-300 község változatában is szerepel.

Népzenénk új dallamstílusának legfőbb jellemzője a visszatérő szerkezetű, négyso­ros forma: a dallam első és negyedik sora lényegében azonos, a harmadik sor pedig mindig eltérő. Ezen belül az alábbi négy fő típust különböztetjük meg:

Az AA5 A5 A és ABBA szerkezetű dallamokban a két középső sor zárófordulata mindig eltér egymástól, de gyakori jelenség, hogy ennél nagyobb eltéréseket is talá­lunk közöttük. ".. .néhány hangnyi toldalék utolérhetetlen bájjal kerüli ki az egyhan­gúságot." (Kodály). Az első három formatípus megegyezik abban, hogy második so­ruk, szinte kivétel nélkül, a kvinten végződik.

Az új stílus a forma szempontjából nem olyan gazdag, mint a régi. A hangkészlete és ritmikája ezzel szemben igen változatos. A tiszta ötfokúságtól- az átmenetek so­kaságán keresztül - a különféle diatonikus hangsorokig nagy választékot találunk benne. Kiemelkedő az eol, dór és mixolíd dallamok száma. A stílusra jellemző, hogy soronként 5-től egészen 25-ig terjedhet a szótagszám, s változó lehet az ütembeosztás és az ütemszám is, de mindemellett feltűnően egységes az új stílusú dalok zömének sorvégi ritmusa: ti-tám tá, illetve tá-á tá.

Lényeges sajátossága a kötött tempo giusto. Ez azonban csak menetelés vagy tánc esetén jelent éles ritmusokat és  ׀= 110 feletti gyors tempót. Más alkalmakkor - az utcán sétálva, asztal mellett, közös munkák végzésekor - a hagyományos előadásmód jóval lassabb, ׀= 60-80 között mozog, a nyolcadpárok pedig triolaszerűen, lágy rit­musban hangzanak fel. A dallamok jellegzetes velejárója a szöveghez alkalmazkodó ritmus, amely hűen követi a szótagok időtartamát. A kottakép ezért általában csak az első versszakok ritmusának felel meg. Jóllehet az új stílusban nincs meghatározó sze­repe a díszítésnek, kisebb hajlítások gyakran színezik a dallamokat.

A stílus eleven életét a változatok nagy száma mutatja (dallami-, és szövegi változatok). Mindez elő­segíti annak tudatosítását, hogy a szájhagyomány soha nem egyetlen alakban, hanem a változatok sokaságában él.

A bolhási kertek alatt...

Klarinét


A bolhási kertek alatt...

Stílusa Új stílusú népdal
Dallamvonala Kupolás
Sorszerkezete

A , A5v  , A5v  , Av   (kvintváló népdal)
Előadásmódja Tempo giusto (= feszesen)
Szótagszáma 10-10-8-10 (hosszú sorok, magas szótagszám)
Hangkészlete tisztán ötfokú, pentaton
Hangsora tiszta lá-pentaton
Különlegessége asszimerikus ritmus, sorvégi refrén ("Kata"), szerelmi szimbólunok a szövegben (kert, tűz, tej, zsömle)
Eredete Dél- Dunántúl


A bárnai kertek alatt...



A palócok körében népszerű dallam. Zenei alapgondolatának domború raj­zát több kisebb hullám teszi változatos­s
Sajátossága, hogy ezen a szerkezet­típuson belül a sorvégi refrén miatt szo­katlanul magas a szótagszám.
Kodály Zoltán a Bicinia Hungarica sorozatban dolgozta fel.

Stílusa Új stílusú népdal
Dallamvonala Kupolás
Sorszerkezete A , A5  , A5v  , Av   (kvintváló népdal)
Előadásmódja Tempo giusto (= feszesen)
Szótagszáma 14-14-15-14
Különlegessége asszimerikus ritmus, sorvégi refrén ("ej,ja,ja,ja,ja,ja"), szerelmi szimbólunok a szövegben (kert, bokréta, rózsa)
Eredete palóc népdal